Az azonban, hogy páran az ott lévők közül, mégha kifejezetten jó játékosok is voltak, milyen hihetetlenül tudtak bosszankodni, asztalt csapkodni és úgy, amúgy tiltre kerülni, az igen meglepő volt. (Kivéve talán amikor, egyikük ász flössel ült a riverben megjött fullom ellen, úgy, hogy turn utáni all-inével dobathatott volna.) Mindenesetre ők szinte mindig jogosan akadtak ki egy-egy helyzet után, és mégha nem is tartom igazán elfogadhatónak az ilyesmit, többnyire meg tudtam érteni a viselkedésüket. Ám eszembe jutott mindjárt a már vitathatóbban megnyilvánuló, a póker talán legnagyobb nyafogógépeként is ismert, tízszeres WSOP-győztes Phil Hellmuth.
Aki nem láttott még hisztiző alakot a pókerazstalnál, vagy csak magát nyugtatná meg, hogy a „nagyok” is csinálnak néha ilyet, az kattintson.
Itt a Poker After Dark első epizódjában akad ki, mert az asztalnál ülők viccelődéssel zavarják „20 éves pályafutása során kifejlesztett emberismereti képességének” gyakorlásában.
Itt megtekinthető a fenti eset utáni nyilatkozata, és még egy végigvitatkozott parti, itt pedig az asztalnál töltött utolós pillanatai, valamint a nyilatkozat, ahol az esetet egy érdekes hasonlattal foglalja össze: Olyan ez – mondja – mintha Tiger Woods-t bekiabálásokkal zavarnák meg golfpályán, egy ütés közben. A hatás persze nem marad el.
Még több videó a továbbra kattintva.
Itt Phil egy badbeat után azzal gyanusítja ellenfelét, hogy amilyen ostoba „a póker szót még betűzni sem tudná”, majd némi vigasztalásért kiül a közönség soraiba feleségéhez.
Itt Hellmuth éppen Annie Duke ellen esett el mintegy 2 millió dollártól.
Utolsó kommentek