Néhány ismerősömnek az agyára tudok menni azzal, hogy egy all-in elfogadás előtt számolgatnom kell. Egy darabig mondogatták, hogy „hagyjam már a fenébe a pot oddsomat, vagy mit”, mert "inkább azt döntsem el, hogy megadom vagy sem". Hát hiszen épp azt döntöm – válaszoltam ilyenkor. Erre többször jött a riposzt: „Nem, te nem döntöd, Te hagyod, hogy a hülye számok döntsék el helyetted.”

Amiben sokszor volt valami. Kétség esetén én bizony sokszor esek abba a hibába(?), hogy rábízom magam az esélyekre. Ha nincs readem az ellenfélről, ha nem érzem magabiztosnak magam, vagy csak úgy amúgy semmilyen körülmény nem segít jó döntést hoznom. Ez azonban ugye a póker természetét figyelembe véve, azért ritka eset. Ami még ritkább az az, hogy jó döntést hozok, nem ismerve legalább hozzávetőlegesen az esélyeimet. Aki azt hiszi, rá ez nem igaz, és jön azzal, hogy ösztönből játszik és nyer, az ne olvasson tovább! Sok szerencsét hozzá! A többieknek viszont, közkívánatra álljon itt egy rövid magyarázat az úgynevezett pot oddsról.

Folytatáshoz kattints a továbbra!

Először is, mi a pot odds?
Nos ez az érték, ami a meglévő kassza és a betevendő pénz arányát fejezi ki. Gyártok példákat is, mert talán úgy jobban érthető.

Példa: 10 forint a potba, 1 forintot kell betennünk a megadáshoz. A pot odds: 1 a 10-hez. Arány ezért, írhatjuk, hogy 0,1, vagy 10%, mindegy.Ugye milyen egyszerű?

De mi haszna ennek a számnak?
Ennek önmagában talán még nem sok. Viszont ennek segítségével meghatározhatjuk azt az értéket, ami megmutatja, hogy egy adott nagyságú kasszába, a nyerési esélyeinkre tekintettel, még menniy pénzt érdemes betennünk.

Bízva abban, hogy az outok fogalmával mindenki hellyel-közzel tisztában van, nem nagyon magyaráznám túl, hogyan számoljuk ki az esélyeinket a nyerésre. Ahogy lappal valószínűleg a legjobb kezet produkáljuk, annyi outunk van. Ezt az értéket az összes laphoz viszonítjuk és puff, kapunk egy százalékot. Ennek sokkal inkább flop utáni helyzetekben van jelentősége.

Példa: Van AsKs-unk. A flop QsJs5c. Tegyük fel, hogy nem feltételezünk senkinél két királyt/két ászt kézben, így a legjobb kezünk lesz a turnön érkező bármilyen ásszal (még 3 lehet a pakliban), a királlyal (még 3), a pikk nut flössel (még 9 van a pakliban, mivel 4-et már látunk a 13-ból), és 10-essel, hiszen így sorunk lesz (még 4 van a pakliban, de 1-et kivonunk, mivel az egyik pikk, és azt már számoltuk fent, így 3). Ezeket összeadva 18-at kapunk, ami igen sok out-ot jelent, nem is beszélve arról, hogy valószínű már alapból is igen erős kezünk van, ha senkinek nem jön semmi a kezéhez akkor is valószínű mi nyerünk. Ez a 18 out – a többi kezet nem ismerve, így nem számolva a „semleges” lapokat – 38%-ot (47 lapból 18) ad nekünk arra, hogy a következő(!) lappal nyerünk. Ne felejtsük el, hogy ha nem, a river előtt még újra számolhatunk!

Hogy ezt bonyolúlt így kiszámolni?
Akkor egyszerűsítsük, elvégre a fennmaradó lapok állandóak (flopnál mindig 47) és nekünk elég egy közelítő érték. A képlet, amit én is használok játék közben: az outok száma, szorzva kettővel, plussz egy (outok*2+1). Példánkban: 18*2+1=37(%). Közel annyi jött ki, és némi pontatlanság belefér, tessék nyugodtan ellenőrizni különböző esetekben!

Akkor most térjünk vissza a pot-oddsra. A legérthetőbb, ha egyszerű helyzetet veszünk alapul, vagyis, hogy river után vagyunk, nem lesz több emelés, nem jön több lap.

Példa: Mondjuk flösdrawal ülünk, úgy, hogy biztosak vagyunk benne, hogy miénk lenne az egyetlen flös, de kicsik a lapjaink amúgy, hogy párral nyerjünk. (Nagyvakos limpeknél gyakori eset, nem igaz?) Az outjaink száma, ha csak a flösre számítunk, ugye 9. (13 a pakliban, mínusz 2 a kezünkben, mínusz 2 a flopban) A fenti képlet alapján az esélyünk (9*2+1) 19%. Nem százalékosan kifejezve, kb. 4 az 1-hez. Innentől nincs más dolgunk, mint ezt az arányt alkalmazni a potra. 4 forintos pothoz, 1 forintot (ezzel 5-re növelve, hiszen így jön ki a 20%!) még megadhatunk, hiszen az esélyeink még éppen elegendőek hozzá. 3 forintoshoz már nem éri meg, 4 forintos feletti pothoz viszont bármikor. A lényeg, hogy hosszú távon az esélyeket ismerve, egy kicsivel többet hozunk, mint vesztünk, vagyis nyereségesek leszünk. Aki ezt nem érti, nézze át a klasszikus dobókockás példát! Értsd.: egy 100 forintos pothoz 1 forintot minden lappal érdemes megadni,e gyszerűen, mert megéri.

Na itt a vége, egyenlőre. Ha a kommentek azt mutatják, hogy érdekel valakit ez a dolog, akkor szivesen leírom, hogy hogyan érdemes – szerintem - egyszerűen számolni ilyesmit olyankor, ha nem biztos, hogy miénk a legjobb kéz, és még jönnek lapok is. Megnyugtató információ ismerni az esélyeinket, mert szivesebben vesztünk úgy, hogy tudtuk, matematikailag nem rontottunk el semmit, addig használtuk ki az esélyeinket, amíg azok eléggé jók voltak, egyszóval: amíg még megérte.