Írtam már arról, hogy miért is elengedhetetlen a pókerhez a pénz, hogy mennyire szükségszerű annak jelenléte, és mennyire a játékszabályokba kódolt része is, és hasonlók. Különösen igaz ez cashgame esetén, amikor ugye - egy tournament szituációval ellentétben - zsetonjaink általában egy egyszerű arányszámmal leképezhetőek a mindennapi életben használt fizetőeszközzé. Leképezhetőek, de hé, ne kövessük el ezt a hibát!

Katt a továbbra a folytatáshoz!

A legutóbbi sikeres cashgame óta gondolkodom rajta, hogy mi vezethette a jelenlévőket odáig, hogy úgy játszanak, ahogy. (Itt jegyezném meg Zoli kiegészítését, aki volt szives elmondani, hogy tényleg rettentő irritálóan tudok játszani, amikor úgy csinálok, mintha nem tudnám mikor jövök, mennyit kell betennem, ilyesmik. Neki üzenem, hogy köszönöm, örülök neki, ha így van, ugyanis "álomból ébredt" emelések után, az ingerült ellenfelek visszaemelései/all-injei eddig sok kellemes percet szereztek már nekem. Nem tervezek felhagyni "nagy nehezen kifejlesztett" idegesítő szokásommal.) De aztán rájöttem valamire, ami talán hozzájárulhatott az ott tapasztalt eszement játékhoz. Ez pontosan maga a pénz volt.

Egyszerűen az asztaltársaság többi tagja, zsetonjaiba forintokat látott. Persze, miért ne tehette volna, hiszen végülis tényleg forintokat reprezentáltak, de ebből adódóan emeltek hülyeségeket. Elvégre mi az a 600 forintnyi emelés/megadás! Ja, tényleg semmi, lehet annyit kockáztatni bármire. Még a kaparós sorsjegy is megér annyit, ha nagy bankot kínál. Csakhogy ők szinte üres potra emelték. Ma döbbentem rá, hányszor hangzott is el tőlük, hogy csak ennyi, meg annyi forint. Hogy hány vak, hányad része a stackjüknek, vagy a potnak, az egyszer sem.

Mindenkit óvok attól, hogy ebbe a hibába essen! Persze lehet, hogy ebben abszolút nincs igazam, mégis meggyőződésem, hogy megtévesztő forintosítani. Részletes érvelésbe nem mennék bele, elég arra gondolni, hogy forintjaink számát a való életben képviselt fizetőképességükhöz mérten ruházzuk fel értékkel. 500-asért egy doboz cigit, 5000-sért két jó üveg bort vehetek, függetlenül attól, hogy Rákóczi vagy Széchenyi volt szimpatikusabb történelemórán.

A pókerben az összes pénzem(még, ha van rebuy, akkor is!), ott trónol előttem. Ha az 2000 forintnak felel csak meg, akkor is! Az a vagyonom. A helyes hozzáállás az arányok felmérése, a két dimenzió szétválasztása. A pénzösszeg(c) ugyan "mindkét világban" állandó, csak - utalva kicsit a címre is - nem mindegy, hogy fénysebeséggel haladok, vagy egy fénysebességgel haladó vonatban haladok. Foglalkozzunk a játékkal, a zsetonokat pedig ráérünk a  végén beváltani!