Az általunk is már többször hivatkozott Full Tilt-es, zseniális reklámsorozat egyik filmjének alapötletét "vette kölcsön" az RTL Klub, Pókerarc című - amúgy is licenszelt - műsorának beharangozójához - írhatnánk, de sajnos itt egyszerűen pofátlan lopásról van szó. Nem egyszer tapasztaltuk már, hogy a kereskedelmi tévék milyen szemét módon használják az internetes forrásokat, de van, ami tényleg túl megy minden határon. (Én pl. szeretem Sebestyén Balázst, de mivel ő az egyedüli, aki a műsorban a póker világához köthető, élek a gyanúperrel, hogy benne van a keze a dologban, és legalább is ötletet adott a filmhez. Ha meg nem, akkor is látnia kellett már az említett reklámot, úgyhogy mindenképpen fekete pont.) Nem tudok mit mondani a reklám készítőjének csak, hogy a kurva anyád! Legyél kreatív vagy húzás vissza a balettba ugrálni!

Balázs féle beharangozó | Vágó István féle beharangozó

UPDATE: Balázs féle reklám itt (köszi rozmi):


Az eredeti reklám a továbbra kattintva!

Már említettem, hogy a többi blogger kollegához hasonlóan én is indulok a Pokerstars által október 14-ére(tegnapra) meghirdetett Pókerbloggerek Világbajnokságán. A mintegy 40.000 dolláros összedíjazású, privát freerollon 1337(leet!) vérbeli okoskodó indult és a megadott prize structure szerint az első 81 helyezett reménykedhetett díjazásban.

Minden résztvevő 10.000 zsetonnal kezdett, 25/50-es vakszinttel, vagyis látszólag deep stackből. Mivel félős, feszes-agresszív játékra hangoltam magam, ez a tény csak további időt és mozgásteret adott, vagyis tetszett a format. A probléma ott kezdődött, hogy a 15 percenként kapaszkodó vakok valahogy hamar elérték a 200/400-at, amikor is - hiába álltam átlag körül - el kellett már kezdeni játszani. A verseny első szünetéig(1 óra) lefaragtam magam átlag alá, mivel gyakorlatilag egyetlen értékelhető kombinációt sem kaptam, jófromán még vakot is csak egyszer védtem, pusztán kötelességből, de aztán flopon hiába próbálkoztam a table image-em kihasználásával, ellenfelem beleakadt valamibe és dobnom kellett.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Dario Minieri-t először az EPT badeni állomásán láttam játszani, és nem volt túlzottan szimpatikus. Fiatal, udvariatlan, nyegle alaknak tűnt, tipikus pofátlan digó selyemfiúnak. Ez a buttonról végigvitt blöffje sem igazán tetszett, nem is ellenfele gyenge játéka, hanem inkább a végén felcsapott kártyák miatt. Érthető az advertise, kevésb érthető a művelet modortalansága. (Hacsak nem a trashtalk valamelyik kategóriájába akarjuk helyezni az efféle akciókat.)

Aztán megláttam újra, már chipleaderként a 2007-es WSOP Main Eventen, Harry Potter-es sálban és kedves mosollyal az arcán. Közvetlen volt, remekül tűrte a vereséget és már-már meghunyászkodva reagált az őt ért cinkekre, amikből azért durván kijutott szegénynek. Nevezték többek között 14 évesnek, elkérték a személyijét, hogy potban maradjanak vele, illetve szivatták, hogy még nincs jogsija, holott boldog autótulajdonos.

Ezzel el is érkeztünk a lényeghez: A Pokerstars csapatának ifjú titánja ugyanis az első a játék történetében, aki FPP-pontjaiból(vagyis a játékkal bónuszként szerezhető virtuális pontjaiból) vásárolt a PS webáruházában egy Porschét.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Tegnap volt eddigi legvicceseb - legszomorúbb, ahogy tetszik - esetem. Találkoztam egyik ismerősömmel, akivel pár hete összekaptunk. Az akkori vita alapja az volt, hogy én, mint "bankos" a cashgamenél egy ezressel kevesebb pénzt tudtam felmutatni, mint kellett volna. Ekkor mondtam, hogy mi a túró az az egy ezres, viseljük közösen a kárt, de ha valakinek nem ok így, én szívesen bevállalom. Ismerősöm kicsit ittas volt már, így elkezdett kiabálni az eset kapcsán, én pedig valami vádaskodást érezve a hangjában erőteljesen riposztoztam. Már többször írtam itt, az ilyen jtáékosokról, ezért ekkor úgy döntöttem, nem éri meg olyan alakkal játszani, akitől ugyan könnyen nyer az ember, valahogy mégis potenciális balhé-faktor.

Tartott ez tegnapig, amikor is az ő szavaival élve "béke jobbot" nyújtott nekem, de azért hozzá tette, biztos azért kerültem eddig, mert "félek" vele játszani. Ez egyrészről igaz, félek vele játszani, mert sokszor balhézik és ritkán ül le teljesen józanúl, ugyanakkor mindig kárpótol kisebb-nagyobb összegekkel. A játéktudásától nehéz tartani, hiszen a néhány hónap intenzív játéktapasztalaton kívül, olyan nincsen neki.

Szóval tegnap ígéretet kaptam tőle, hogy nem lesz több balhé, és hozzunk össze egy játékot estére. Így is tettem, riasztottam pár közeli ismerőst, és leültünk egy elég short handes, igen lightos asztalra, mindössze ezer forint beülővel. A vita elkerülése végett a kérdéses személy, nevezzük innentől Karcsinak, magára vállalta a "bankos" szerepét. Az mondjuk furcsa volt, hogy nem táskába, hanem a zsebébe gyűjti a beülőket, de mivel igen érzékeny emberről van szó, nem akartam frissen megújított "barátságunkat" holmi bizalmatlankodással elrontani.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Személyes

Ha rá kellene világítanom a játékom egyik hibájára az biztosan az lenne, hogy egész egyszerűen nehezemre esik kimaradni egyes potokból. Különösen igaz ez, ha azt képzelem, hogy ismerem az ellenfeleket és esetleg jobb döntéseket fogok hozni náluk. A probléma ott kezdődik, hogy bent lenni egy-egy potba már kapásból rossz döntés a részemről, hiszen nem lehet minden esetben outplayelni a bentlévőket. Mégis figyelembe véve a néha elvihető nagy potokat, a jó kiblöfföket és a table image-ből kihozható előnyöket, összeségében megéri.

Elmélet

Gondolom sokan vannak hasonlóan ezzel, vagyis ismerik azt az érzést, mikor nem tudnak ellenállni egy kicsi suited connector-nak és benéznek. Ezt ugye általában barátságos potok, vagy minimum három érdeklődő esetén tesszük, különben ritkán célravezető. Szóval eljutunk idáig és lám olyan flopot kapunk, amire egyátalán nem számítottunk: legkisebb két párunk alakul ki.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Zsp-hez hasonlóan én is úgy döntöttem, hogy nevezek az október 14-i Bloggerek Online Póker Világbajnokságára, ezzel kezdve meg visszatérésemet az online játék világába. Elvégre egy 40.000 dolláros freeroll előkelő helyezésével már el lehet újra indulni.

A nyulat kedvelő olvasóknak írom, hogy fekete nap ez a kis szőrgombóc életében. Külföldi barátainak mostantól így mutatkozik be. Egy perc brózolás mentes néma csendet kérünk.

A 2007-es WSOP egyik látszólag szokásos race szituációja: A chipleader és egy közepes stack csap össze. Normál 3 nagyvakos(60k) emelés AKs-el a CL-től, kérdéses visszaemelés(150k) 88-al középső pozícióból, all-in az AKs-tól, és gyors call a magát comited-nek érző pocket pair-től. A helyzet tehát tipikus, flop előtt bent a pénz, olyan 44-56% a nyolcasok javára. Hogy miért került mégis ide?

Kiderül a továbbra kattintva!

Ma este 19-től immár harmadszor leszünk adásban, a a Radioplay.fm Cola és Chips című műsorában. Szó lesz a zsp által ötödszörre tető alá hozott, ma esti versenyről is, ahol mindketten igyekszünk majd címet védeni. Ráhangolódás céljából a verseny résztvevőinek kötelező!

Radioplay.fm, video stream.



Teljes másor a továbbra kattintva!

Rövid interjú a WSOP szünetében, az általunk igen nagyra tartott Kevin Smith-el, akinek legújabb filmjét(Zack and Miri Make a Porno) mellesleg nagyon várjuk.

Aki legutóbb lemaradt, az ma újabb esélyt kap, hogy élőben hallgathasson minket. Zoli(RadEEr) volt olyan kedves és reményeinket beváltva, ismét meghívott minket a radioplay.fm-en vezetett műsorába.

Az adás 19:00-kor kezdődik, mi elvileg olyan 20:00 körül kapcsolódunk be, úgyhogy az otthon ülők kapcsoljanak el a Favoritról/Fókuszról/Jóbarátokról és hallgassanak minket itt!



Részletes műsor a továbbra kattintva!

A tömegsportokhoz kapcsolódó nemzetközi szervezetek tevékenységét, egyes nemzeti sportszövetségekkel való kölcsönhatását általában sportdiplomáciának, sportpolitikának nevezzük. Ennek témáját legtöbbször az adott sportággal kapcsolatban rendezendő versenyek, pályázatok, támogatások és egyes szabálymódosítások adják. Hogy a szervezettség, a koordináció az egyeztetés alapvető igényén kívül miért van erre szükség az könnyen belátható: egyszerűen a pénz miatt.

A különböző sportágak fenmaradásához sportolók szükségesek, akik sportszövetségekhez szeretnének tartozni, és az általuk - nemzetközi szervezetek áldásával - rendezett versenyeken szeretnének megmérettetni. A sport lényege azonban nem csak a szinte fogalmi elemként felmerülő verseny, hanem a szórakoztatás is. Nézők nélkül ugyanis nem igazán életképes még a foci sem. (Erre a gondolatra némiképp rácáfol az éppen zajló "sakkvilágbajnoki selejtező", amit tényleg csak a 2100 élőpont felett játszók fognak érteni, belőlük meg nincs sok.)

A fenti gondolatok a pókerre többszörösen igazak. A játék népszerűsége szinte kizárólag a szórakoztató faktorral, a tévés közvetítések elterjedésével magyarázható. Henry Orenstein, az asztalokba épített kamerák szabadalmaztatója, - és mellesleg számtalan tévéshow producere - a póker reformerpátriárkája minden bizonnyal a játék valaha élt legjelentősebb alakja. Nélküle a Brunson-ok az Ivey-k és a Moneymaker-ek ma mit sem érnének. Ő csatornázta be otthonunkba a játékot, amiből azelőtt csak nagypénzű profik fészkelődését, és egy-egy terítést láthattunk. (Persze utólag néha kitettek egy-egy holecardot a képre, de kizárólag a WSOP Main Eventjének final table-ének kulcspartijainál.) Olyan volt, mint egy focimeccs, amiből a fotózások és felállás után csak a két kapu előtti 5-öst láthatjuk.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Nem nagyon szeretném méltatni a tegnapi rádiószereplést, mert őszintén szólva igen nehéz belőni kinek is szólhat egy efféle kezdeményezés. Érdeklődők, kezdők vagy tapasztalt játékosok kíváncsiak egy ilyen műsorra? Nem tudjuk. Nem tudjuk felmérni az előzetes ismereteiket, nem tudjuk felmérni az érdeklődésüket. Ez szerencsére különben is a műsorvezető dolga, úgyhogy nyugodtan alszunk a tegnapi után, különös tekintettel arra, hogy blogunk értéke ezzel végre átlépte a 50.000 dolláros "álomhatárt". Ennyiért egyébként pókerszettestől, fényképezőgépestől, nyulastól eladjuk!

My blog is worth $64,922.10. How much is your blog worth?

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Ismét nem bírtunk magunkkal és videót készítettünk a Lucky You című 2007-es pókerfilm egyik (szerintünk) nagyon is vicces jelenetéből. A 2007-es Erik Bana-t és Drew Barrymore-t is felvonultató pókerfilmben gyakorlatilag minden valamirevaló, ismertebb játékos megjelenik a vásznon, bár szerepük általában kimerül a forgatókönyv hitelesítésében. Az ilyen - egyébként szerintem meglepően intelligens - filmekben mindig problémát okoz a tévéshowkból megismert valóság és az álomgyár által kitalált hőstörténet összefésülése, ami helyenként bizony csúfosan tud elsülni.

De nem így a Lucky You alábbi jelenetében, ahol is főszereplőnk a 2003-as WSOP-n Sam Farha-val beszélget kieséséről. Farha arra panaszkodik, hogy egy olyan alak ejtette ki, akinek ez a megmérettetés az első élő versenye, és, hogy fogalma sincs, hogy ennek most örüljön vagy sem.

Videó egy kattintásra! Katt a továbbra a folytatáshoz!

Netes rádióban a Posztó.blog! Aki szeret minket olvasni, most először - talán nem utoljára - meg is hallgathatja, milyen okosan is tudunk egész mondatokat fogalmazni a pókerről! Az információkért és a lehetőségért köszönet a blogon már többször emlegetett Zolinak(radEEr), aki a csaposkodás mellett - amint látszik - műsorvezet is. (Vagy talán azt hittétek, hogy csak úgy hátszél meg ismeretség nélkül meghívnak minket valahova?)

Műsor neve : Cola & Chips - téma : eSport , póker  .... élő videostreames műsor ( Skype segítségével be lehet telefonálni )

Itt lehet hallgatni: www.radioplay.fm

Elérhetőségek : IRC  - Quakenet server  .. szoba :    #radioplay.fm

Kedd : 19h - 21h

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Emlékeztek még a Jennifer Tilly-s posztra? És arra, amiben Homer Simpson pókerezik? Talán hihetetlenül hangzik, de van kapcsolat!

Ezennel félhivatalosan is bejelentjük, hogy a világ kicsi és minden mindennel összefügg, vagy ha mégsem, arra van a póker!

A 2007-es WSOP Main Event közvetítésének 5. epizódjában feltűnő Sam Simon - aki mindannyiunk közös tanítómesterét, Dan Harrington-t ejti ki - nem más, mint a Simpson család egyik készítője, és nem mellesleg Tilly kisasszony exférje.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Az eddigi két (szerintünk) legjobb pókerreklám:

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Pécsi, Pécs környéki pókerezni vágyókat szerettel várunk a szeptember 12-étől induló Pókerklubbunkba. Minden szerdán 19 órától kezdünk a Sopianae étteremben(ÁJK KTK épületével szemben a Rákóczi úton)! Tagdíj, rake nincs, nyúl meg én vagyunk! Ott találkozunk!

Plakát a képre, vagy ide kattintva!

Az utóbbi időben élőben igen jól megy a szekér. Az elmúlt hónapban szerencsére minden alkalommal pluszban számltam ki a cashgamekből, amiből nagyjából hármat játszottam egy héten.

A jelentősen feljavult eredmény mögött álló sok apró tényező  között kutatva azonban észrevettem egy a többinél talán fontosabb új elemet.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Régóta zavar minket a tény, hogy a magyarországi pókertermek rendszeres látogatói - tapasztalatunk szerint - beszélgetéseik, csipkelődéseik és bad beat történeteik(maximum 3-at tudok meghallgatni, utána meg szoktam utáltatni magam az asztallal) között rendszresen felemlegetik az egyes felkapotabb tévéshowkban látott "profi sztárok" partijait.

Amikor valaki Hansen-t, Ivey-t vagy Mel Judah-t(van köreimben egy ilyen visszaeső lélek) emlegeti valaminek alátámasztására még el-el viseli az ember. Mikor azonban egy-egy turista a tegnapelőtti Para-Korda közvetítés alapján kezdi osztani az észt, mindig elkap az ideg.

Egyszerűen zavar egyes magyar játékosok felszínessége, és még inkább az a tény, hogy 10-ből 1 ha halott valaha olyan - számunkra sokkal fonotsabb - nevekről, mint mondjuk Tóth Ricsié. Egyszer hülyének néztek egy 5-6 asztalos helyi pókerbarlangban, amikor felhoztam a nevét. "Az meg ki?", "Persze biztos majdnem WSOP-t nyert, kitől hallottad?"

Valószínű, hogy sorozatos elégedettlenkedéseim miatt inkább Pécs provinciális jellegét kellene hibáztatnom, és nem az egész magyar pókerszcénát, de bárhol is van a kutya elásva, (Mellesleg, aki ilyenkor azt írja, hogy az "eb elhantolva", az is gondolkodjon már el magán!) a lényeg, hogy megpróbálunk ismét hiánypótlók lenni!

Második saját Youtube-videónk következik, Tóth Ricsi EPT-s final table-ének kulcspartijáról.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

A póker története, mint arról már írtunk a History Channel dokumentumfilmje kapcsán, tele van érdekesebbnél érdekesebb epizódokkal, és óhatatlanul is összefonódik az emberiség történetével, helyenként nem elhanyagolható szereplőként tűntetve fel az egyszerű kártyajátékot. A sok történet és legenda között vannak kevésbé ismert és igen köztudott tények, melyek közmondásként, szállóigeként, esetleg teljesen a póker mai nyelvezetébe épülve kísértenek.

Ez utóbbiak közé tartozik a számunkra oly kedves sorozatban újrarendezett Wild Bill Hickok esete nyomán elkeresztelt leosztás is, melyet csak Dead Man's Handként, a halott ember kezeként emlegetnek. A történt talán mindenki számára ismert, Wild Bill, egy ismert pisztolyhős és pókerjátékos két fekete ászt és két fekete nyolcast tartott a kezében, öt lapos draw póker közben, mikor egy volt asztaltársa Jack McCall hátbalőtte.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Az utóbbi két hetemre gyakorlatilag nem lehet egy rossz szavam sem. Bár neten kivét és számlalefogyás ürügyén nem játszottam, élőben olyan kétnaponta ültem le, és soha nem jöttem haza 5-6 beülőnél kevesebbel. Szép egyenletes pozitív játék volt mind, igen laza és agresszív stílusban. Mégis keserű kicsit a szám íze.

A problémám oka elsősorban az, hogy szinte minden nap volt valami apró vagy nem apró vita az asztaloknál és nem egyszer kiabáltak velem, általában a sok emelés és néhány látszólag kifizetődő loose call miatt. Egyszerűen arra jöttem rá, hogy talán rossz társaságokkal játszom. Régebben eléggé ritkák voltak a fent leírt jelenetek ezeknél az asztaloknál, ezért eddig ez nem is nagyon tűnt fel. Mostanában viszont az az érzésem, hogy a legtöbb ellenfelem vagy elfelejtett viselkedni, vagy elfelejtett játszani.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Egy blogközeli ismerősünkkel(nevezzük Zolinak) volt tegnap egy heads up meccsünk, míg a többi játékosra vártunk. Elég érdekesnek gondoljuk az egyik partit, ezért mi is amolyan second hand elemzésre bocsátanánk a dolgot. 1700 induló zseton, 20/40-es vakok a gyors játék kedvéért, és emelés 15 percenként, de rögtön 50/100 maximum vakszintre. Kb 1800 1600 arányban vezetek, tehát szinte egyenlően állunk, még a 20/40-es szintnél.

Zoli Kc,Js-t kap, nagyból, én megadom, ő valamiért csak 40-et emel, én megadom. A flop: Kd, Qd, 3d. Ő emel 150-et, én vissza még 300-at, és odaszólok, hogy ne várjon a színére. Vagyis Zolinak top párra, veszélyes színű floppon 310-es flophoz kell 300-at megadni. Megadja. A turn: 6s. Ő csekkol, én all-int mondom, vagyis 910-es potra, 890-el még. Ő habozás nélkül megadja.

A kérdés, a kedves olvasókhoz pedig a következő: Jó játék és jó megadás e ez a részéről?

Az én lapjaim, és a parti Posztós értékelése a továbbra kattintva!

A History Channel egyik saját készítésű dokumentumfilmjében a History of Poker-ben érdekes adatokra találtunk. A magyar történelemoktatás sajátos betegségei miatt a huszadik század második felének eseményei nem nagyon és nem kellő részleteséggel kerülnek terítékre, mégha hasznosabbak és meghatározóbbak is mindennapjaink szempontjából, mint a kutyaütő ősmagyarok nyelvemlékeinek böngészése. Ezért van az, hogy a legtöbben csak néhány fontos intézkedéséről, doktrinájáról és persze gonosz atombombás ötletéről ismerik az Egyesül Államok 33. amerikai elnökét, Harry S. Truman-t.

Kevesen tudják, hogy az amerikai közvélemény a mai napig a lehető legjobb lépésnek tarja az akkor és azóta is történelmi tragédiaként számon tartott atombomba ledobását. Kevesen tudják, hogy milyen veszélyeket rejtett volna, ha a világ nem ismeri meg e fegyver tömegpusztító és környezetkárosító erejét, és azok sem mehetnek biztosra, akik avval érvelnek, hogy a csapással elnökük egy költséges inváziót, a világháború elhúzódását és nem utolsó sorban többezer amerikai életét spórolta meg két "apró" gombnyomással.

De azt még kevesebben tudják, hogy a döntés egy többórás pókerparti után született meg.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Sokat gondolkoztunk rajta, hogy mégis hogy jöjjünk elő ezzel a témával, mert nem szeretnénk, ha a vele kapcsolatban eszünkbe jutó történet szereplői netán magukra ismerve, minket kezdjenek zaklatni. Végül inkább megkértük a nyulat, írjon ő saját idevágó élményeiről:

Kezdjük ott a dolgot, hogy van egy hely, ahol sokszor játszom kétlábúakkal. Egy  kivételével mind eléggé ügyetlenek, úgyhogy itteni szereplésem mondhatni - ahogy egész eddigi "pályafutásom" is - bőven pozitív mérlegű.

Aztán nemrég lejött oda egy új alak meg a barátja. Tudtam, hogy az utóbbira nem is nagyon kell figyelnem, mivel egyből látszott, hogy ki is van otthon a dolgokban. A srác végül harmadik lett egy tornán, amit játszottunk(amin a fent említett ügyesebb kétlábúval azért megelőztük) majd üres kézzel távozott a cashgameből is, annak ellenére, hogy egy-két Gus Hansenes megadás után rendszeresen outdraw-olt. Ez persze nem hagyott elbízakodni, hiszen látszott, hogy a srác emellett igenis ügyes.

Katt a továbbra a folytatáshoz!

Ezek után mondja valaki, hogy a Posztó nem a legautentikusabb blog, még bulvártémában is! Mindössze három nap alatt a pókerblogok The Sun-jából azok Washington Post-jává léptünk elő. Emlékeznek még Phil Hellmuth hatalmát és esetleges földönkívüli eredetét firtató írásunkra? Mindez jó pár nappal az alábbi videó megjelenése előtt került ki oldalunkra. És most tessék, itt a megkérdőjelezhetetlen bizonyíték:

(Aki a videón nem azt látja először, hogy Song-nak JJ-je van, az kattintson inkább a fenti linkre, mert valamiért a Pokertube szereti keverni az embed dolgait!)